CETA aláírva – jön a TTIP

rövid részletek a CETA tényleg nyertek a multik ? – összefoglalóból

 

Először is érdemi, fenntarthatóság hatásvizsgálatokat kellene készíteni a CETA-ról, a TTIP-ről és a többi készülő, hasonló kereskedelmi egyezményről, és érdemi társadalmi vitát elindítani ezekben a kérdésekben. A CETA-t semmiféleképpen nem szabad ratifikálni jelen formájában, de a legrosszabb esetben is újra kéne tárgyalni az egyezmény leginkább vitatott részeit. Azonnal és véglegesen le kell állítani a TTIP és a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló TiSA tárgyalásait.

A szabadrablásra, a multik kivételes jogokkal való felruházására alapuló kereskedelmi politika helyett végre érdemi lépéseket kellene tenni az adóparadicsomok felszámolása érdekében. Jelentős mértékben elő kéne segíteni a tisztességes kereskedelem (fair trade) térnyerését, és a külföldi befektetők kedvezményezése továbbá a klímacélok elérését is megkérdőjelező globális áruszállítás erőltetése helyett újra előtérbe kelleni helyezni a helyi gazdaságok erősítését szolgáló kezdeményezéseket, intézkedéseket.

Miközben a befektetésvédelmi egyezmények jogilag kikényszeríthető eszközöket biztosítanak a multik számára a kormányokkal szemben, a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények érvényesítésére semmiféle jogi eszköz nincs. A multik privilégiumai helyett a környezetvédelem, élelmiszerbiztonság, emberi jogok, digitális jogok védelmére vonatkozó egyezményeket is fel kellene ruházni legalább hasonló szintű, jogi kényszerítő erővel bíró eszközökkel.

 

Ezután megkezdődhet a feltehetőleg 2-5 évig eltartó ratifikációs folyamat. Ez egyáltalán nem lefutott folyamat, hiszen ez idő alatt szinte minden tagországban legalább egyszer változhat a parlament összetétele.

A jelen állás alapján is több mint kétséges a ratifikáció a következő tagországokban:

  • Belgiumban, ahol minden régió de facto vétójogot biztosított be magának;
  • Németországban ahol egyrészt az alkotmánybíróság továbbra vizsgálja, hogy a CETA sérti-e a tagállami parlamentek demokratikus ellenőrzési jogait, ill. nem terjed-e ki olyan területekre, amiken a tagállamok nem mondtak le szuverenitásukról az EU javára. Ezen felül a német tartományok többségi szavazata szükséges a ratifikációhoz, márpedig a szövetségi felsőházban, a Bundesratban többségben vannak azok a tartományok, ahol a CETA-t elutasító Zöldek kormányon vannak.
  • Hollandiában, ahol a választópolgárok népszavazás útján kényszeríthetik ki a ratifikáció elutasítását – az erre irányuló mozgalom már kb. egy éve készül erre és egy friss felmérés szerint a hollandok többsége egy referendumon a CETA szentesítése ellen szavazna.
  • Ráadásul még a magyar Országgyűlés október elején elfogadott határozata is utal arra, hogy majd a ratifikálási fázisban alaposabban megvizsgálják a CETA-t. Tekintettel arra, hogy a Fideszen és a kormányon belül is komoly viták voltak a CETA aláírásáról, nem elképzelhetetlen, hogy ebben a fázisban a magyar Országgyűlésben elbukik majd az egyezmény.

A TTIP és a CETA sorsa eddig sok mindenben emlékeztet a pár évvel ezelőtt elbuktatott ACTA-éra (hamisítás elleni kereskedelmi egyezmény). Azt is már az aláírást követően, a ratifikálási fázisban sikerült megakadályozni a széleskörű tiltakozási hullámnak köszönhetően. Amennyiben bármelyik tagállam kormánya tudatja a Tanáccsal, hogy országuk nem ratifikál, úgy a CETA-hoz csatolt EU-s nyilatkozatok alapján a lehető leggyorsabban le kell állítani az előzetes alkalmazást is. Így tehát nem fordulhat elő az a szituáció, hogy a leszavazás ellenére a szerződés EU-s kompetenciába eső részei a végtelenségig “átmenetileg” hatályban maradnak.

 

A belga tartományok ellenállásának egyik legfontosabb tanulsága, hogy megmutatta, megfelelő elszántság esetén igen is ellent lehet állni a „Brüsszel” felől érkező nyomásnak, és még egy ilyen nagyszabású egyezmény esetében is jelentős változásokat lehet elérni. Vallónia és a Brüsszeli Régió bebizonyította, hogy nem lehet ultimátumokkal rákényszeríteni még ilyen kis régiókra sem egy kereskedelmi egyezményt, s a demokratikus vitákra időt kell biztosítani.

 

A teljes összefoglaló:

 

http://mtvsz.blog.hu/2016/11/01/ceta_tenyleg_nyertek_a_multik

 

ceta-01

Hozzászólok!

comments

Powered by Facebook Comments